Kortünet a családi kapcsolatokról

A Duna tv egyik riportműsorában boncolgatták ezt a témát.Sajnos manapság egyre több a kapcsolattartási probléma a családokban. Fiatal koromban bennem is megfogalmazódott, hogy az életkor önmagában nem erény. Ezt ma is így érzem, és e mellett tudomásul kell venni változó világunkat, és el kell ismerni a fiatal korosztály erényeit is,pl. tájékozottságukat az internet, és a számítástechnika világában. Sajnálatos, hogy az emlékezés és az élettapasztalat jelentősége elhalványul. "Eltűnik az élő, eleven emlékezet. Az ember nem élhet meg emlékek nélkül. Néha az az érzésem, hogy a mai világnak érdeke, hogy ne legyenek gyökereink. Az, hogy gyökértelenül éljünk a világban, mert a gyökértelen ember kiszolgáltatottabb. Ezt az élő tövet, amit jelenleg az idősek képviselnek, valamilyen módon benne kellene tartani a társadalomban. Minden magányos öregember, akinek valahol gyerekei, unokái élnek, egy-egy felelőtlenül útszélen hagyott kincs, amelyet semmi nem pótolhat a családok számára. Mindenáron, mindenben a magunk útját akarjuk járni, és nem vesszük észre, ha elengedjük az előttünk járó kezet. S így tehetetlenül sodródunk a meglódult idővel." Ezek a gondolatok a fent említett tv műsorban hangzottak el egy társadalomkutató és egy lélektankutató szájából. Sajnálatos, hogy az ilyen fontos információkról csak az éjszakai órákban informálódhatunk. Pedig milyen jó lenne, ha a sok érintett ember megismerhetné ezeket a kutatási eredményeket. Segítene rendezni a megromlott kapcsolatokat, hisz nem egymást kell hibáztatnunk, hanem látni kell az említett civilizációs ártalmakat.Ennek vagyunk áldozatai valamennyien. Ne hagyjuk, hogy ezek az embertelen eszmék beszippantsanak, rossz irányba tereljenek bennünket.